A Szabad Demokraták Szövetsége július 12-én tartja elnökválasztó közgyűlését. Ezen a közgyűlésen azonban nemcsak új elnököt fog választani a párt - vasárnap végérvényesen el fog dőlni az SzDSz további sorsa is. Az SzDSz az 1989 utáni magyar demokrácia meghatározó tényezője (volt) - mostani helyzete, az utóbbi évek történései, a választók erre való reakciója, a tény, hogy az SzDSz mára a politikai élet jelentéktelen szereplőjévé vált, az új magyar demokrácia egyik legnagyobb drámája. Az SzDSz szétesése ugyanis nem egyetlen párt ügye, hanem egy olyan eseménysorozat, amely csak szélesebb összefüggésekben értelmezhető és értelmezendő. Ha az SzDSz eltűnik, akkor az egyben a liberalizmus eltűnését is jelenti Magyarországon. Pedig a liberális politika Európában mindenütt meghatározó összetevője a politikai demokráciának. A liberális pártok persze sehol, Európa egyetlen országában sem nagy, u.n. néppártok, de mégis a demokráciák nagyon lényeges elemeit képviselik igen következetesen. Akármilyen tökéletlenül is, de ebben az országban az SzDSz igyekezett a legkövetkezetesebben képviselni a liberális elveket, s ha a párt most felszámolja önmagát Magyarország, a magyar demokrácia végérvényesen a két nagy populista párt közötti csatározásokban fog felőrlődni. Akármit is gondolnak pillanatnyi eufóriájukban az olyan kezdeményezések, mint az LMP, vagy az egyre fogyó MDF, politikai jelentőségük ma is a nullával egyenlő - az SzDSz összeomlásában is nagyobb fontossággal bír, mint bármelyikük. Akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, az SzDSz megszűnésével károsulna a politikai kultúra ebben az országban, sérülne a demokrácia.

Tovább